A rendszer váltás tájékán mi hivatásos katonák is kétségek közt őrlődtünk. Mi lesz eztán? Mi lesz a hazánkkal a népünkkel? Milyen is valójában az a "csudaszép"-nek mondott ...hazudott?... demokrácia ami ugye a kapitalizmus? Mi lesz mindazzal amit ez a nép 40 év alatt felépített? Mi lesz velünk? ..és...ugye mint akkor ez törvény volt és esküt is így tettünk rá...."..... Hazámat a Magyar Népköztársaságot minden külső és "BELSŐ" ellenség ellen megvédem!" ...és hát...itt az a "belső ellenség" a "rendszerváltó demokraták". Vajon utcára vezényelnek minket a nép ellen?..a MI népünk ellen?...Azok ellen akiket szolgálunk, szolgálnunk, megvédenünk kell? Ha igen?..menjünk?...vagy?...tagadjuk meg a parancsot? Kétségek és gyötrődések, vívódások egymással az elveinkkel a hitünkkel az eskünkkel....önmagunkkal. Aztán megoldódott a kétség. ... Jött a parancs az akkori Honvédelmi Minisztertől Kárpáti Ferenc vezérezredestől. .... Nem tudom pontosan idézni, de valahogy így szólt a lényege..." Ha a nép rendszert akar váltani, demokráciát akar, akkor nekünk katonáknak a hadseregnek az a dolgunk, támogassuk ebben a népet. A mi feladatunk a nép szolgálata, hazánk védelme. A hadsereg NEM avatkozik be." ...és a laktanyákban maradtunk mint a magyar nép fiai a magyar nép hadserege ....hát így voltunk mi "Kádár huszárok"
Csak egy kis érdekes adalék... Akkoriban "Katonai Rendész" szolgálatot adtam. Elrendelték azt is, a Katonai Rendészek csak hivatásos katonák lehetnek és civil ruhában kell ellátnunk a szolgálatot. Miért is?.. hogy a nép ne féljen a fegyveres katonák látványától, nehogy félreértésre adjunk okot. Civil ruha, kis táska, benne a rendész jelvény és igazolvány a fegyver és egyéb kellékek. Így őriztük a katonai rendet és fegyelmet kint a városokban.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése