Csak egy vallomás így 1956 október 23 60.-ik évfordulójának estéjén.

Az alábbi írásom 2016 október 23-án íródott a facebookon. Ma is így....

Az őseim anyai és apai ágon is cselédek voltak. Megszenvedték a grófok bárók hercegek csuhás haszonleső papok uralmát. Apai Dédpapám ( Anyairól semmit nem tudok sajnos ) megszenvedte az I.- világháború Orosz frontjának poklát, majd sebesülten 2 év Szibéria hadifogságát. Megszenvedték a II. világháborút is és azt már a szüleim is gyermekként, bár azt még egészen jól megúszta a környék a falu. Nem volt csata a környéken, legfeljebb pár repülő zúgott felettük, illetve 2 repülőt lőttek le a falu fölött (egy Németet az Oroszok és egy Amerikait a Németek. nem fosztották ki a falut sem a Németek, sem az Oroszok. Megszenvedték a Rákosi rendszer rémuralmát a padlás söpréseket a disznó vágást éjjel titokban az "ismeretlen" feljelentőnek "köszönhető" rendőri házkutatást is. ( hála az igazi barátnak, jót akarónak, azt megúszták ) Megszenvedték a TSZ-esítést is, bár Anyai nagyszüléim önként léptek be, Apai nagyszüléim sosem léptek be, viszont önként adták a tehénkét a lovat, majd dolgoztak a TSZ-ben. 1956-ról ŐK meséltek épp úgy mint 1945-előttről a grófok bárók hercegek papok uralmáról a cseléd életről is. Meséltek a háborúkról a horthy rendszerről a rákosi időkről is. Aztán 1956 után... Voltunk egy egyszerű szegény család. Mi gyermekként megismertük a szegénységet. Tudjuk milyen sparhelten fazékban melegített vízben mosakodni fürödni. Tudjuk milyen teknőben mosni. Tudjuk ismerjük a kemencében sült kenyér ízét illatát a 60-as évek falusi világának minden nyomorát szépségét. Láttam tapasztaltam hogyan fejlődik a TSZ a falu a falu népe. Láttam egyre több épülő új házat. Volt a faluban élet, volt kultúra, volt összefogás ha kellett szántani vetni aratni betakarítani trágyát földekre hordani. A nagyszüleim dolgoztak míg bírták a szüleim elébb a TSZ-ben, majd Zalaegerszegen vállalatnál egyszerű de nagyszerű öntudatos és tudatos gerinces és becsületes proliként. Tőlük tanultam a valós történelmet és később az általam tapasztaltakból. Tőlük tanultam a mai napig számomra egyik legfontosabbat... "Mindig az EMBERT nézd az EMBERT tiszteld fiam, sosem a címet a rangot a cifra gúnyát." A saját életem sorsom gyermekkorom tanított a másikra... Kiállni a gyengébbekért a védtelenekért a szegényekért az igazságtalanság a jogtalanság ellen. Büszkén vallom proli származásomat, baloldali demokrataságomat.

-Nekem 1956 évfordulói NEM ünnepek, sokkal inkább a Magyar történelem egy mái napig nem tisztázott szomorú időszaka. Magyar gyilkolt Magyart.... Forradalomnak indult, de dicstelen megtorlás lett innen is onnan is, kétes alakok vérgőzös tobzódása. NINCS mit ünnepelni rajta, legfeljebb emlékezni....a tanulságaira. ... Mégegyszer olyant NEM!!!...sem innen, sem onnan, sem így sem amúgy!

Ui. kicsit később...
-Aztán megéltem a Kádár rendszert és a "rendszerváltás"-nak nevezett akármit is. ...na az egy külön történet...történelem. Arról majd később egy másik "vallomásban".  ( ezzel az emlékkel még tartozom )