2017 december 23-án kelt "Egy őszinte vallomás tőlem nektek." című írásomban ígértem két dolgot. Egyik.- Le fogom írni, miért nem szerettem Kaposvárt ahol 25 évet éltem és ahol született fiatalabbik fiam. másik, - Lefogom írni, miért "menekültem" el a szülőfalumból 18 évesen.
Nos akkor jöjjön az első.
Miért nem szerettem soha Kaposvárt ahol 25 évet éltem? Rövid a történet.
Mert szerintem egy jellegtelen, egyéniség nélküli város. Sok városban jártam életem során és mindegyiknek volt egyénisége, hangulata, több központi helye a város központon kívül. Kaposvár... egyetlen része van ahol ember érezheti, városban jár és az a "Fő utca" Sétáló utca. A többi olyan jellegtelen semmilyen, egy központú város. A Füredi út?... majd 1 km hosszan a jellegtelen kocka panel rengeteg. Az emberek? ...hááát... se városi se falusi se ilyen se olyan semmilyen, leginkább magukba zárkózott depis. A családi életünk is itt ment tönkre végképp. Valahogy nem tudtam megkedvelni azt a várost...ott laktam, de soha nem éreztem "otthonomnak" .
A Munkahelyem a laktanya az alakulat? ... Szerettem a beosztásomat. -A Kaposvári 2. gépesített lövész hadosztály parancsnokságát kiszolgáló közvetlen alakulat Szállító századának voltam a parancsnoka. A Hadosztály Parancsnokság személygépkocsijai, buszai és törzsbuszai ( mozgó iroda kocsik ) tartoztak hozzám, összes 72 db autó és ezek gépkocsivezetői.
Szerettem ezt a beosztást. Zűrös és nagy odafigyelést igénylő beosztás volt, de szerettem csinálni. DE!... annyi gerinctelen talpnyalóval mint itt, egyik alakulatnál sem találkoztam ahol előtte szolgáltam. Minő érdekes... Neeem a Hadosztály parancsnokság törzsében szolgálókkal,... alezredesek, ezredesek és tábornokok... volt a bajom, hanem a közvetlen kollégáimmal a kiszolgáló alakulatnál. A Hadosztály Parancsnokságon szolgáló tisztekkel, bármilyen beosztású, rendfokozatú volt is szinte kivétel nélkül jó viszonyom volt. Sőt!... volt köztük pár akikkel kifejezetten jó viszonyunk volt. ...neveket említhetnék, de direkt nem teszem. Máig hálám és köszönetem nekik! A közvetlen kollégám viszont...hááát... életem nagy csalódása. Nem baj ám...én kihevertem, megszoktam... eeez van. ...ők pedig nézzenek tükörbe.... Hogy mi volt a baj velük? ...az egy másik történet.. Én tettem a dolgomat a saját elképzelésem, elveim és tudásom legjava szerint. A beosztottaim szerettek...mint előzőleg máshol is...és erre büszke vagyok. A többi? ... semmiség.
