Tudod fiam... már sokszor elmondtam... Amikor apa lettem, nem tudtam milyen apa akarok lenni, csak azt, milyen nem. Aztán egyik napról a másikra apa lettem ezelőtt 36 évvel. Mikor először az ölembe vettelek ott a nagyatádi kórházban, lehánytál menetből.
Aztán mikor másodjára amikor vihettünk haza, attól kezdve hogy a kezembe adtak egész hazáig néztél rám, én beszéltem hozzád és te néztél, mosolyogtál mintha értenéd miket mond az a pofa akiről akkor még nem tudtad ki is ő. Térdig érő hó volt, hideg és szembe fújt a szél, ... Minden pillanatát élveztem az apaságnak... Azt is amikor hajnali 2-kor az éhező oáááoááá-dra ébredtem, azt is amikor a pelusodat kellett cserélni, azt is amikor 500-adszor gurítottad le a dombról a labdát, ... "apa!...hozsd vissa!" ... és mosolyogtál, kacagtál...és én 500-adszor vittem föl vissza. Azt is amikor a busz ajtó levegőszelepének hangját utánoztad, vagy a presszóban "Fecó! Söjt!" felszólítással kérted Fecó pincértől a kólát. Imádtad ha fotóztalak, mint egy kis manöken, úgy álltál be és kérdezted... "Apa így jó lesz?" ... A közös sétákat a játszásokat a parkban a csetlés botlást körülöttem mikor bármit csináltam ...és sosem voltál útban, mert élveztem hogy ott vagy és érdekel amit apa csinál... A laktanyai kirándulásokat... Minden pillanatot! Nem volt egyetlen perc sem amit ne élveztem volna az apaságból. Mára már felnőtt férfi lettél....és én vénülő fejemmel még mindig élvezem ha körülöttem vagytok. Legyen ez még így sok sok boldog éven át!
Boldog születésnapot fiam! ...és sok sok boldogságot, sikereket kívánok az életedben!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése