Életem állomásai.

 1.- Felsőbagod ( Ma már Bagod ) Itt születtem e zalai kis faluban. Anyám lakhelye volt. Születésem után nemsokkal el is költöztünk innen a szomszédos Zalaboldogfára. 

2.- Zalaboldogfa. Itt nőttem föl és ezért ezt a zalai kis falut tartom szülőfalumnak. Apám szülőfaluja és itt éltek a szülei is. Itt nőttem föl én is. Itt jártam az iskola 1-4 osztályait. Itt tanultam meg milyen az élet és az emberek, itt értek életem első meghatározó élményei. Nem volt egyszerű élet, sőt. ....  Itt nyugszanak szüleim és az életem egy igen meghatározó alakja az apai dédpapám, dédmamám is. Innen indultam el a nagy életbe 17 éves koromban. Bővebben a faluról illetve az itteni életemről talán majd egyszer.... bár itt ott már írtam róla részleteket. 

3.- Abasár a Heves megyei Mátra alji falu. Ide vonultam be 17 éves koromban 1976 augusztus 30-án a Magyar Néphadsereg hivatásos tiszthelyettes képző intézete harckocsizó szakaszparancsnoki szakára. Itt tanultam kettő éven át a katonai hivatás alapjait, innen indult hivatásos katonai pályám. Nem akartam én katona lenni, csak hát így hozta a sors, aztán később megszerettem. 1978 augusztus 6.-án avattak hivatásos tiszthelyettessé Egerben. Századparancsnokom Balogh Ferenc hadnagy, osztályfőnököm Pintér Gábor hadnagy volt, szolgálat vezetőnk Salgó Zoltán főtörzsőrmester. 

4.- Nagyatád a Somogy megyei kisváros. Avatásom után 1978 szeptember 1.-i hatállyal ide helyeztek életem első hivatásos katonai beosztásába a 63.- gépesített lövész ezred ( MN 3335 ) harckocsi zászlóalj 3.- század 3.- szakaszparancsnokának. 

Az első kettő évem a pályakezdés minden nehézségét rámzudította.  Egy lezüllött alakulat volt, pocsék parancsnokokkal...tisztelet a túl kevés kivételnek... és rengeteg büntetett előéletű és büntetésre váró sorkatonával. A város olyan igazi kisváros volt. A "tisztilakótelep" ahol laktunk mi nőtlenek is a részünkre berendezett lakásokban, sem volt igazán befogadó közeg. Így el is jutottam oda a 2.- év végére, hogy vagy áthelyeztetem magamat, vagy leszerelek. Beadtam az áthelyezési kérelmet, majd  leszerelési kérvényemet amit mint később megtudtam, az akkori személyügyi tiszt nem továbbított, hanem a fiókjába rejtett. Aztán közben történt az, hogy mégis úgy döntöttem, maradok és bebizonyítom elsősorban magamnak, akkor is megcsinálom, vagyok olyan jó mint mások. ...Erről írtam már korábban... Megcsináltam, bizonyítottam és a legjobbak közé kerültem. 

Itt Nagyatádon rengeteg élmény, pozitív és negatív ért. Tulajdonképpen itt lettem igazi katona. Itt lettem felnőtt érett férfi. Itt  ért életem első komoly szerelme is. Itt nősültem meg 1985 december 15-én. Itt lettem apa is, itt született első fiam Richárd 1987 január 3-án. Nagyatád életem legmeghatározóbb helye volt. Itt gyűlöltem meg, majd itt szerettem meg a hivatásomat. Itt lettem tiszt 1986 augusztusában. Itt ért az első nagyobb átszervezés is 1987-ben amikor az itt állomásozó lövész ezred és a harckocsiezredből gépesített lövész dandárt csináltak. Itt a dandárnál lettem hk. század parancsnok és kiképző tiszt.  Életem legkeményebb, legsikeresebb éveit töltöttem itt. Kemény, sikeres és szép évek voltak 1978 szeptember 1 és 1990 június 15 között. Miért gyűlöltem meg, aztán miért szerettem meg, mitől volt legkeményebb és a legsikeresebb? ... majd egyszer, bár erről is írtam már máshol többször. 

5.- Nagykanizsa Zala megye második legnagyobb városa.  A nagyatádi alakulatunk felszámolása után ide helyeztek át a gépesített lövészdandár harckocsi zászlóaljához 1990 június 15.- i hatállyal. Az alakulat semmi fontos, amolyan semmilyen. A várost szerettem. Tulajdonképpen szeretett szülőhazám Zala megye. Napra pontosan EGY évet töltöttem itt. 1991 június 15.- i hatállyal át is helyeztek innen.... 

6.- Kaposvár Somogy megye legnagyobb városa és megyeszékhely. A nagykanizsai pontosan egy év után 1991 június 15.- i hatállyal helyezett át ide a gépesített lövész hadosztály kommendáns zászlóalj szállítószázad parancsnoki beosztásába Preininger Ambrus vezérőrnagy úr hadosztályparancsnok. Az elődömet eltanácsolták a hadseregből és kellett valaki aki rendbeteszi azt a századot, ezt a feladatot kaptam vezérőrnagy úrtól. Három hónapot kaptam rá...Megcsináltam. Szerettem azt a beosztást. A hadosztályparancsnokság személygépkocsijai, buszai, törzsbuszai tartoztak hozzám a gépkocsivezetőkkel, hadosztály írnokokkal, hadműveleti rajzolókkal. Több mint 110 fős század, hetven egynehány gépkocsi tartozott hozzám. 

Harckocsizóból logisztikus gépjárműves szállító lettem. Elhagytam a szeretett tankjaimat. 

Meg kell jegyezzem...itt találkoztam a hivatásom évei alatt a legjellemtelenebb, leggerinctelenebb kollégákkal, és legtöbb talpnyalóval is. Soha sehol sem Abasáron az iskolán, sem Nagyatádon az ezrednél majd a dandárnál...bááár ott már akadt pár... sem Nagykanizsán nem volt ennyi belőlük ilyen töménységben. Neeem a hadosztályparancsnokságon ám, hanem "lent" nálunk az alakulatnál, főleg miután a kommendáns és hiradózászlóaljakat összevonták és "Vezetésbiztosító" zászlóalj lettünk. 

Itt született második fiam Dávid 1992 május 19-én. Innen mentem nyugdíjba a sokadik átszervezés után. Itt szolgáltam először és utoljára nemzetközi katonai misszióban 1 évet az IFOR kontingensben. ( Szerb-Horvát-Bosznia háborút követő béketeremtő és fenntartó ENSZ - NATO erő ) 

Itt váltam el 2004-ben és maradtam egyedül 2005 márciusától, majd ide jöttek vissza hozzám a fiaim. Itt éltünk együtt apa és fiai 2005 novemberétől Richárddal, majd 2006 júniusától Dávid fiam is csatlakozott miután a 7.- osztályt kijárta. 

2015 április 4-én költöztem el innét ... A beosztást szerettem a várost soha nem tudtam megszeretni. Rideg, jellegtelen depis város. 

7.- Gyomaendrőd a Békés megyei kisváros a Hármas Körös partján. 2014-ben megismerkedtünk életem párjával aki itt élt ebben a békési kisvárosban. Minő fura... a politika hozott össze minket. ... 2015 április 4.- én ide költöztem hozzá és azóta együtt élünk. 

Mondhatom, első pillanatban megszerettem ezt a kisvárost ami nem is igazán város, inkább egy naaagy falu.  Szeretek itt élni minden nyűgjével bajával együtt.  Nyugatdunántúliként Zalaiként Dombvidékiként az Alföldön Békésben a Körös partján Gyomaendrődön ...........➡

Említhetem még Zalaegerszeget ahol szakmunkásképzőben tanultam, illetve mint a szülőfalumhoz legközelebbi nagyobb várost ( 13 km ) Zala megye székhelyét. Szerettem azt a várost és még mindig kedves szívemnek. Szerintem az ország egyik leghangulatosabb városa a hét dombra épült város Göcsej fővárosa. Nem mellékesen az ország, sőt Európa legelső falumúzeumának helyszíne. 

Magamról és a stílusomról. Nem magyarázkodás, hanem tény közlés.

 Magamról és a stílusomról. Nem magyarázkodás, hanem tény közlés.

Volt idő mikor még nagyon úri stílusban írtam és beszéltem, bár akkor is tudtam "bunkó" lenni ha kellett, ahogy most is tudok nagyon úri stílusban is.

Az elmúlt 15 évben voltam én ( ahogy közülünk szinte mindenki ) "kádár huszár", büdös komcsi, hazaáruló lipsi, rühes féreg, poloska, büdös tetü, féreg brüsszelita, Soros bérenc hazaáruló patkány...és ezek még a "szelidebb" jelzők voltak miket rám aggattak az orbánista egybites mosott agyúak. Qrvázták anyámat akinél szelidebb, becsületesebb, tisztességesebb asszonyt nem ismerek e földön.

Én pedig érveltem, vitáztam éveken át. Aztán egyszer eltört az a bizonyos és úgy döntöttem, nem én, többé nem. Ha ütnek ütök, ha férgeznek férgezek, ha ordítanak ordítok. A bűnözőt bűnözőnek nevezem és nem "miniszterelnök meg miniszter úrnak", a szolgalelkű birkát annak ami. Nem fogom "tisztelt képviselő asszony!"-nak szólítani orbán gerinctelen csicskáját.

Vége a széplelkűsködésnek. Kimondom amit ki kell.

Kérdezhetik, kérdik... "Akkor mitől vagyunk mi különbek?" Mitől? ... hogy a saját hivatásom példájával éljek...

Attól mint a hazáját a népét védő katona. Gyilkol ő is tehát gyilkos mint a támadó, DE!... A népére a hazájára a szeretteire támadtak, őket gyilkolják, ezért ő is gyilkol, mert rákényszerítették. Nem ő akarta a háborút, rákényszerítették és ahol ütnek vágnak lőnek gyilkolnak, ott ütni vágni lőni gyilkolni kell... Vagy te, vagy ők.

Tudomásul kell vennünk, tetszik vagy nem, hogy orbánisztánban a politika nem a politikáról...KÖZÜGYEK....szól, hanem élet halál harcról. Nem mi akartuk, ők kényszerítették ránk. Vége a széplelkűsködésnek. Ahol kardot rántanak ránk, ott nem lehet úgy oda menni, hogy ááá mi nem olyanok vagyunk és otthon hagyjuk a kardot, ott igenis kard kell. Keményen ütni kell, mert ezek csak abból értenek, erre hangolták a híveiket is. Hát üssünk ha kell!

Tudom, kegyetlenül hangzik, de vagy ütünk vágunk most és így, vagy... Megvárjuk míg minden bizonyos végleg eltörik és ... Amikor már végleg nem marad más mint a valós háború a valós fegyverek mint 1956-ban? ...

Lehet széplelkűsködni, lehet azt mondani...áááá mi nem.... De a nép egyik fele azt mondta... ELÉG! ...Mi elszéplelkűsködtünk, eltotojáztunk 15 évet, mi 15 éven át kifogásokat kerestünk és sajnos találtunk. Mi 15 éven át egymással vitáztunk, egymást akartuk legyőzni. Mi 15 ven át egymást rekesztettük ki. Mi 15 éven át funkciókon, helyeken osztozkodtunk, azon, ki léphet színpadra, ki mondhat beszédet és mit. 15 éven át mindenki is első akart lenni a színpadon. Itt 15 éven át mindig a nagyobb pofájú vitte el a babért és nem az aki tette amit kell. 15 éven át szervezkedtünk párhuzamosan és ugyanazért, de összefogni sosem tudtunk mert mind vezérürü akart lenni. 15 éven át alakultunk százával és oszlottunk fel százával. ........

.....és a nép azt mondta... ELÉG! ....és sajnos igaza van. Ideje van a harcnak a kemény szavaknak a kemény tetteknek, ideje meghallani a nép hangját azt amitől 15 éven át "féltünk" a kemény a kőkemény hangot.

Nekem is elegem van, nem most, nem ma lett elegem hanem már évekkel ezelőtt. Elegem lett a tüntetgetésekből a színpadokról elmondott hűdeszépbeszédekből a "békével menjetek haza!" felszólításokból. Elegem a "lélekben veletek vagyunk" maszlagokból. Elegem abból, hogy piszok nehéz helyrehozni azt amit mások sok év alatt leromboltak, tönkretettek, elhanyagoltak. Elegem olyanokból akik semmit nem tettek, de nyomulni aaazt jól tudnak, helyezkedni, nagyemberhez dörgölőzni, aztán mikor megcsinálta VALAKI, akkor ezek a helyezkedők tolják oda a pofájukat és "tárgyalnak" arról amihez semmi közük, tépik ki a kezedből a babért és teszik a saját fejükre. Elegem azokból akik csak akkor jönnek elő mikor valami babér kinéz, de akkor nagyoooon.

Elég! Nem, én nem vagyok, sosem voltam és nem is leszek "széplelkű", bár tudok ha kell és arra van ok és alkalom, azzal aki megérdemli..... a többinek pedig jut ami jut, amit kiérdemel.

Történelem hamisításról

 Egy írás kapcsán jutott eszembe...

Érdemes lenne egyszer leírni arról is az igazságot, hogy a mi dicső honvédeink mit műveltek az I. és a II. világháborúban Oroszországban / Szovjetunióban. Sajnos a mi Magyar történelem írásunk igen egyoldalú. Jó lenne végre szembenézni a dicstelen múltunkkal is és nem csak mindig a dicsővel.

A dédszüleim és a falunk idősei sokat meséltek mindkét világháborúról, mert ők ott voltak, átélték.... Dédpapám az I.- ben épp Oroszországban a Donnál sebesült meg és volt 2 évig hadifogoly. ... Meséltek a II. világháborús Német majd Orosz megszállásról is, hogy mi is volt ott akkor a faluban. Meséltek a Horthy rendszerről is a grófok bárók papok uralmáról a cselédsorsról is, a ma szentként tisztelt Mindszentyről is... Rákosi korról is meséltek. Na és a szüleim is meséltek a II.- ról a Rákosi rendszerről, Mindszentyről...

Én a történelmet nem csak történelem könyvekből tanultam... A "kommunizmusnak" hazudott szocializmust SEM... hanem átéltem.

Örökségem a szabadság.

 Örökségem

Anyám ajkáról minden szó,

Úgy száll, mint könnyű pillangó.

Apám hangja menydörgő ég,

Őszintén, keményen beszélt.

Ha éjjel ébren álmodom,

A csendben őket hallgatom.

Hallom, hogy suttogják nekem,

Légy büszke magyar, gyermekem.

Apám szíve zúgó harang,

Anyám lelke fehér galamb,

Amit kaptam, viszem tovább,

Örökségem a szabadság.

Anyám keze az irgalom,

Tíz ujja tíz virágszirom.

Apám ökle az igazság,

Ütötte mások asztalát.

Érintésük arcomon,

A halálomig hordozom.

Ha egyszer fegyvert markolok,

Az ő kezükkel harcolok.

Anyám szeme kék tiszta tó,

Tükrében minden látható.

Apám komor tekintete,

Mély ráncok sűrű erdeje.

A sötét háztetők felett,

Ezernyi csillag lépeget.

Nézem az elfolyó időt,

A múltat görgető jövőt.

Csonki Dávid barátom írta rólam.

 Dávid! Most meghatódtam igazán. Szívből köszönöm neked amit rólam írtál! 

 Szívből köszönöm a barátságodat is! Büszke vagyok rá, hogy egy ilyen közösséghez tartozhatok mint ti.  Büszke vagyok rád a barátságodra is! Köszönöm! Én mindig maradok a nép pártján és míg élek a gerincemet a becsületemet nem adom! A hazámat a népemet szolgálom! ... ettől semmi nem tántorít el, sem cifra cím, sem rang, sem vagyon! Köszönöm! 

Csonki Dávid Esteban Kulcsár Lajos István társaságában van, itt: Gyomaendrőd (Békés megye).

detsopSrnogt9f 4782lha10h809a1tl36th452h9g848.pa926uf0l0451h  · 

No, itt egy szép nap közös képe az én Honvédelmi tanácsadómmal.

Azt gondolom amikor elkezdtük a Nép Pártjánt szervezni, az egyik legemlékezetesebb napja volt mikor Dani barátommal elmentünk Gyomaendrődre Lajos bátyámhoz.

Jó volt érezni, hogy nekünk fiataloknak van miért felnézni az idősebb korosztályra.

Lajos bátyám egész életében szolgált, így tudása és tapasztalata a katonásagról nekem példamutató.

Milyen jó volna ha az itthon élők azt érezhetnék, hogy minden katonára felnézhetünk, bízhatunk abban, ha baj van ők segítenek.

Lajos bátyám már nyugdíjba ment így érvekkel harcol. Nap mint nap segíti szűk közösségét.

Büszke vagyok rá a múltja és jelene miatt is.

Tegnap írt egy velős, markáns véleményt a magyar vezérkarról.

Több ezer honfitársunk olvasta itt a facebookon.

Én azt gondolom mindegy, hogy „Romolus vagy Remusnak”(irónia!) hívják azt aki a katonaságért felel.

Az bizonyos, hogy a Karmelitában elvesztették a valóság érzését is a nagyurak. Így történhet meg az, hogy valakiből hat hét alatt alezredes lesz.

Mi magyarok ezer éven át századról századra harcoltunk a Kárpát medencében és a nagyjaink nem politikai kinevezettek voltak, hanem hősök akik szívből szolgáltak.

Mindegy az, hogy Hunyadi seregében, Egernél vagy Görgey alatt szolgáltak.

Szóval, vagyunk vidéken sokan, akik sok mindenhez értenek csak elfelednek minket a Karmelita árnyékában.

Lajos bátyám, egy ilyen ember. Ha fejen állna se nézne rá Orbán és sleppje. Azt hiszem ez sem baj. Akar a fenne nekik megfelelni.

Élni szeretnénk, biztonságban, szabadságban. Tanulni korosztályokon át vagy véleményezni azt amit a szívünk gondol.

Lajos bátyám irományát itt elolvashatja akinek kedve van: https://www.facebook.com/share/p/19fgywpdQ9/

Köszönöm Lajos bácsi, hogy szolgáltál egy életen át, és köszönöm a töretlen barátságot és a rengeteg tudást amit megosztottál velem.

Nekem elveim vannak!

 "Bűnözőkkel nincs alku!" ...mondtam ezt tavaly IS... és ehhez tartom magam! A "bűnözőkbe" beletartozik orbán viktorral az élen az ÖSSZES aki az elmúlt 15 évben a ner haszonélvezője, talpnyalója, csicskája volt! ..és még a hátralévő időben is azok lesznek. Nekem vannak elveim ... szilárdak... és nem cserélgetem mint egyesek a fehérneműjüket.

Nem tud magával ragadni a tömegpszichózis, nem hat rám a tömegvonzás, nem csatlakozom semmihez pusztán azért mert ott a legnagyobb tömeg. Nem voltam rajongója soha senkinek, nem is sztároltam senkit, sem énekest, sem együttest, sem színészt...politikusnak ... politikust főleg nem. ...és nem is fogok.

Engem az elveim és a tapasztalataim vezérelnek. Figyelek... jobban mint az sokan hinnék, szeretnék... Látok, hallok, tapasztalok, elgondolkodom, következtetéseket vonok le. Ennyi!

Ezekben a laktanyákban szolgáltam.

 Abasár 1976 08 30 - 1978 08 06

Nagyatád 1978 09 01 - 1990 06 15

Nagykanizsa 1990 06 15 - 1991 06 15

Kaposvár 1991 06 15 - Nyugdíjig.

Abasár... megszűnt. Nagyatád ...megszűnt. Nagykanizsa ... megszűnt

Kaposvár még létezik de a 2.- Gépesített lövész hadosztály már megszűnt, most logisztikai ezred van ott.

Szolgálati időm alatt bejártam az országot széltében hosszában... Egyedül Békés megyében nem jártam akkoriban...minő fura... most itt lakom. ... Rengeteg gyakorlat és lövészet az ország különböző gyakorló és lőterein. Nagyatádi lő és gyakorlóterek, , Nagykanizsai lő és gyakorlótér, Bakony összes gyakorló és lőtere, Csornapuszta ( Kalocsa mellett ), Nagyoroszi légvédelmi kiképző bázis, Táborfalva - Tatárszentgyörgy lő és gyakorlótér. ... éééés IFOR Okucani Horvátország.

Abasár hivatásos tiszthelyettes és tartalékos tiszt képző intézet. 1976 augusztus 30-án vonultam be...még nem töltöttem be a 18- ik évemet.... és 1978 augusztus 06-án avattak hivatásos tiszthelyettessé Egerben. Gyöngyöstől és a Kékestől is 15 km-re a Mátra alján. Laktanyával szemben a Mátrai hőerőmű. .. akkor még Gagarin hőerőmű...és a Markazi külfejtésű szénbánya.
A laktanya megszűnt. ... a képen a jelenlegi állapota látható.

Nagyatádi laktanya. A katonai iskola befejezése után az első szolgálati helyem. Itt voltam pályakezdő, itt töltöttem hivatásom legnehezebb és legszebb éveit, ifjúságom jelentős részét... Kettő alakulat volt itt. MN 3335 gépesített lövész ezred. ... Itt szolgáltam én is mint pályakezdő,... itt lettem tiszt ... az ezred harckocsizászlóaljánál. A 6-os épületben volt a zászlóaljunk, ott kezdtem. Volt egy harckocsi ezred. A két alakulatból csináltak egy gépesített lövész dandárt, ahol hk. szd pk. kiképző tiszt lettem. Akkor a 4-es épületben voltunk mi. Az alakulatot fölszámolták 1990-ben. Volt saját lőterünk, gyakorlóterünk, vasúti berakónk. A szomszédunkban előbb egy határőr kiképző zászlóalj és egy Szovjet lokátoros század volt. A határőröket elvitték Nagykanizsára a Szovjeteket ki a bázisukra és a helyükre költöztették a laktanya felújítása és átalakítása után a MN fegyelmező zászlóalját ( futkosó ) Budapestről. 

...és itt Nagyatádon lettem Apa is, itt született első fiam Richárd.

Nagykanizsa ( belső laktanya ) Gépesített lövész dandár. Napra pontosan 1 évet szolgáltam itt. Nagyatádi alakulat megszűnésekor helyeztek át ide és rá egy évre áthelyeztek Kaposvárra.
Egyébként Zala megye ...szeretett szép szülőhazám...második legnagyobb városa. 

A valamikori 2. gépesített lövész hadosztály parancsnokság a Kommendáns zászlóalja a Híradó zászlóalja a Javító zászlóalja és a Rádiótechnikai ( lokátoros ) százada laktanyája. 1991 06 15-én helyezett át Preininger Ambrus vezérőrnagy úr a hadosztály parancsnoka. Kezdtem a kommendáns zászlóaljnál mint Szállító század parancsnoka. A hadosztály parancsnokság személygépkocsijai, buszai, törzsbuszai ( mozgó iroda kocsik ) a hadosztály írnokai és rajzolói tartoztak hozzám. Később összevonták a kommendáns és híradó zászlóaljat és lettünk Vezetésbiztosító zászlóalj, majd hozzánk szervezték a javító zászlóaljat is és lettünk Logisztikai ezred... Onnan jöttem el nyugállományba. ...

...és itt született második fiam Dávid.  

Ennél a facebook bejegyzésemnél a volt beosztottaim véleménye rólam.