2020/09/21

A Jó Szülő. ( Szerintem )

 Némi bevezető.... Mint említettem már többször, nem csak kritizálni akarok, alternatívát is mutatok. Nem biztos hogy az én alternatívám a jó a helyes, de ez is egy lehetőség. Most egy érdekes, mindannyiunkat érintő dologról írok. 

Ne csak mindig politika... Bár ez is közügy, hiszen nem mindegy a társadalom számára sem, milyen szülők nevelik tanítják gyermekeit az utókort azaz a társadalmat. 


A Jó Szülő. Szerintem...


A Jó Szülő szerintem, - nem "Nevel", hanem "Tanít". Mit jelent a kettő közti különbség?


 Nevelni = egy bizonyos életformára, stílusra a család esetenként a társadalom számára elfogadott normára "Nevelés"-t. Tekintély elvű, kötelező betartani, csak az az elfogadott. Szabályokat állítunk föl és azokat bevasaljuk. Az ettől eltérésért büntetés szankció "jár". 

Lehet ez így jó és hasznos. Lehet így is jó Embereket nevelni. 


Viszont nem öntevékeny, nem alkotó, nem szabad, nem veszi figyelembe az Ember másságát. Nem veszi figyelembe azt a tényt, miszerint minden Ember más. Azt sem veszi figyelembe, hogy a Gyermek is egy önálló szabad lény, egyéniség. Kocka szöglet egyen embereket "nevel" valakik egyéni elképzelése alapján sablont húz az Emberre. Kötelező utakat jelöl ki. Ami ezzel a legnagyobb probléma, -Nem veszi figyelembe az ember egyéniségét. 

Az így "nevelt" gyermek nem lesz alkalmazkodó, nehezen tud beilleszkedni, esetenként nem is sikerül neki. A tolerancia szintje is jóval alacsonyabb lesz. Azaz nem fogja tudni tolerálni a másságot az övétől eltérő értékrendeket, viselkedést, élet stílust. 


Természetesen vannak dolgok amelyekben "nevelni" kell.  Ilyenek a közösségi normák. Ilyenek azok a dolgok, melyeket minden embernek be KELL tartania ahhoz, hogy a közösség együtt tudjon élni, működni zavartalanul. 


Tanítani = Utakat, lehetőségeket mutat meg, választani segít. Több utat, lehetőséget mutat be és segít ezek között kiválasztani az egyéniségéhez legjobban passzolót, legjobban megfelelőt. Megtanít választani jó és rossz között. Megtanít gondolkodni és dönteni, önálló véleményt kialakítani, meglátni és értékelni. Figyelembe veszi az Ember egyéniségét, önállóságát, alkotó önálló Embert alakít ki, formál. Szabaddá tesz. Megadja a szabadság érzését, valóságát. Az így "tanított" gyermek, mivel több utat, lehetőséget, több másságot megismer, könnyebben alkalmazkodik, jobban eligazodik a világban, könnyebben beilleszkedik. A tolerancia szintje is jóval magasabb lesz, könnyebben elfogadja és él együtt a mássággal az övétől eltérő stílusokkal, életformákkal.  Nem beszélve róla a kreativitása az alkotó képessége is magasabb lesz. Szabadabb önállóbb Ember lesz. 

Egyenlő...Jobb, elfogadóbb, kreatívabb, szabadabb társadalom. 


Beszélnünk kell a -Gyenge jellemű, könnyen befolyásolható gyermekekről, emberekről is. Náluk célszerűbb a szigorúbb "nevelést" alkalmazni és konkrét szabályokat utakat "belenevelni". Így is fennáll a kockázata hogy rossz irányba befolyásolják és elviszik más utakra. De így mindenképpen egy tétova tévelygő alkalmazkodni képtelen Ember lesz a végeredmény. Csakis a sajátjához nagyon hasonló környezetben tud létezni úgy azok szerint a szabályok szerint. 


A tényezők a "tanítók" a "nevelők" a Szülők. Mindkettő módszerhez a "tanításhoz" és a "neveléshez" is együtt működő szülőkre van szükség. Mindkettő szülőnek azonosan kell tanítani illetve nevelnie. Ha egyik vagy másik szülő másképp nevel illetve tanít, az a gyermeket instabillá teszi. "Elveszik" a gyermek a két szülő közt. 


Sajnos vannak "szülők" akik sem nem nevelnek, sem nem tanítanak. A gyermekük..., mint szoktuk mondani... Nő mint bolond gomba. Az utca "neveli"


Az én véleményemet tapasztalatomat vázoltam föl. Lehet így, lehet úgy, de mindenképpen a cél egy lehet... Tisztességes a világ dolgaira fogékony az életben eligazodó önállóan gondolkodni és véleményt alkotni képes Embereket "tanítani", "nevelni". Lehet velem vitatkozni, érvelni egyik vagy másik mellett illetve ellen. 


Én "Tanítottam" a Fiaimat. Nem csak őket.... Bevált. 


UI. Fontos dolgot majdnem kifeledtem. Utólag pótolva.


A Szülő Felelős a Gyermekéért. Mindkét Szülő! Nincs kisebb vagy nagyobb felelősségük, mindketten egyformán felelősek a Gyermekért, hiszen a kettejük közös "alkotása". 


Példamutatással, tettekkel, szavakkal Tanítani avagy Nevelni! Ha a szavak mást mondanak mint a tettek...... 

2020/09/10

Tankos emlék.

 


80-as évek eleje...úgy 82-83 lehet tán, mert itt már törzsőrmester a rendfokozatom. Még Tankosként a Bakonyban egy téli gyakorlaton.  A mögöttem látható tank volt 10 évig hű társam a szakasz parancsnoki tankom. Alvázszáma 4887 Toronyszáma 588. Ő már valószínű valami más acél szerkezet anyagaként éli új életét. A zászlóaljunk legjobb tankja volt, tíz éven át egyetlen meghibásodás nélkül minden gyakorlaton végig vitt. :'( ...aztán az átszervezéskor elvitték tőlünk Hódmezővásárhelyre. ...én pedig kaptam egy ócskább századparancsnoki tankot az átszervezett alakulatnál. ...Hogy azzal mi lett, nem tudom, én az újabb átszervezéskor az alakulat megszűnésekor átkerültem Nagykanizsára, majd egy év múlva onnan Kaposvárra és azzal vége is lett a tankos életemnek. Onnantól már mint a kaposvári hadosztály szállító századának parancsnoka személy autókkal, törzsbuszokkal ( mozgó iroda kocsi ) foglalkoztam. 

2020/09/06

Körösvölgyi Látógatóközpont És Állatpark.

Szarvason a Körösvölgyi Látógatóközpont És Állatpark. - ban voltunk ma. A video és a fotók ott készültek. Most csak ennyit fotóztunk, tavaly sokkal többet. Csuda szép hely a park ( egy hatalmas ligetes erdő a park a Körös egyik holtága partján szépen kiépített sétányokkal ) és sok állatot lehet megnézni. ...Bölényt, Szarvasokat, Őzikéket, Farkast, Vadmacskát, Baglyokat, Keselyűket....... és a többi. 



öööö.... a kerál...nak készülök. 
öööö.... a kerál...nak készülök. ...itt is. 














 A simogatóban van egy Mekk Elek kis kecske, egy báránka, egy kis őzike és négy nyuszó muszó. Az őzike nem volt barizós kedvében, de a többiek igen. Ez a kis nyuszóka ennyire barizott. 
 A parkban van egy kis tó és ott lehet etetni a vízi madarakat a soook halat. Így jönnek a fincsi falatokért. :) <3 -="" a="" dius="" k="" p="" sz="" t="" tette="" vide="">


Egyébként ha élőben nem is, de a GOOGLE EARTH - ban ti is megnézhetitek ITT: Szarvasi Vadaspark

A linkre kattintva bejön a GOOGLE EARTH, várjatok míg betölti a vadasparkot! ... Aztán a kurzorral forgathatjátok és a megjelenő navigátor nyilakkra kattintva virtuálisan sétálhattok a parkban.

2020/09/02

A legjobb tanévnyitó beszéd az, amit nem mondanak el,

Tegnap megkezdődött az új tanév. Sok  gyerek most először ül iskolapadba. A cikk erről szól! "Egy tanévnyitó beszédben a megszólítás nem túl fontos rész, mégis jelez valamit. Ha a beszélő legelőször a diákokhoz fordul, és hozzájuk szól, azzal azt jelzi, hogy ők számára a legfontosabbak. Ha a vendégül érkező városi/tankerületi/megyei/országos potentátokat köszönti először, akkor pedig tudhatjuk, hogy elsősorban nekik akar megfelelni. " Na ez számomra a legfontosabb rész! Jó lenne ha ezt minden iskolaigazgató, pedagógus magáévá tenné! Az iskolában a GYEREK a legfontosabb, minden - ki más másodlagos, vagy sokadlagos KELL legyen! 

Megjegyzem... Én is rettentően utál-tam/om a rettentő unalmas sablon beszédeket! 

Az alábbi cikk forrása: https://nlc.hu/csalad/20200901/borzalmas-tanevnyito-beszedek/?fbclid=IwAR3uaBla75wsa67IBMuDk2IMYSCUhJDaLK2ruS7S_pzi6Q_MkfHdyHlHknU

A legjobb tanévnyitó beszéd az, amit nem mondanak el, avagy ezt ne mondta volna a direktor

Kevés jó dolgot hozott magával a koronavírus, de ha ma legalább néhány iskolában elmaradt a szokásos tanévnyitó beszéd, már hálásak lehetünk érte. Az ünnepi tanévnyitó ugyanis a tökéletes alkalom ahhoz, hogy a gyerekekkel már előre megutáltassuk az egész évi iskolába járást.

Gondolkodjunk egy kicsit egy kis elsős fejével, aki csak nemrég hagyta ott az óvodát, ahol jól érezte magát, sok barátja volt és rengeteget játszott. Hirtelen megérkezik egy számára ismeretlen helyre, ahol (elvileg) kényelmetlen, feszes és elegánsnak mondott ruhákba kell öltöznie a tanévkezdés kedvéért. Ahogy belép az épületbe, az első dolga nem az, hogy jobban megismerje az osztálytársait, hanem ki kell állnia az iskola udvarára a tűző napra, hogy ott aztán egy darabig szavalásokat, énekléseket hallgasson – ez még a jobbik része, pedig sokszor ebben sincs köszönet – , vagy épp táncelőadásokat nézzen, hogy aztán jöjjön az elkerülhetetlen: a tanévnyitó beszéd. A fontoskodó, idézetekkel és hasonlatokkal teli szöveg nemcsak hosszú és unalmas, hanem rögtön azt is jelzi, hogy vége az eddigi szórakoztató, játékos életének, most valami teljesen más következik, és ha ez a más tényleg ilyen dögunalmas beszédekből áll, akkor ne csodálkozzunk, ha a kis elsős az első napja után úgy érzi, hogy inkább nem kér belőle.

„A mai nap egy nagy esemény a számotokra”

Egy ember az élete során tucatnyi tanévnyitón, illetve nagy iskolai ünnepi beszéden esik át, így legyen akárhány éves, ezek mélyen beleivódnak a sejtjeibe, és évtizedekkel az utolsó ilyen esemény után is a rémálmaiban kísértenek. Teljesen megúszni őket azonban felnőttként sem mindig lehet, ugyanis ha lesznek gyerekeink, és ők elérik azt a kort, előfordulhat, hogy mi is újra ott állunk az iskolaudvaron feszengve, hogy néhány éves/évtizedes kihagyás után újra meghallgassuk az igazgató bácsi/néni, a tankerületvezető vagy épp a polgármester bácsi/néni beszédét. Márpedig ezen beszédeknek a szépségét pont az időtlenségük adja.
Bár a világ változik, dübörög a globalizáció, és lassan, de biztosan minden informatika alapú lesz, abban azért bízhatunk, hogy ha valami, akkor az iskolai tanévnyitó beszédek mindig ugyanolyanok maradnak. Ha ma megnézünk egy tanévnyitó beszédet a rendszerváltás előttről, akkor az igazgató elvtársat igazgató úrra cserélve nyugodtan felhasználhatjuk a beszédek javát ma is, nem tűnne fel sokaknak a különbség. Biztos pont ez egy folyton változó világban, talán ezért is ragaszkodnak hozzá annyira.

„Betűország kitárja felétek nagy kapuját”

Az ilyen beszédek semmitmondását jelzi, hogy évekkel később sosem az elhangzott mondatokra emlékezünk, hanem azokra a kellemetlen külsőségekre, amik körbevették őket. Világosan előttem van például a szerencsétlenkedés a mikrofon méretre állításával minden egyes beszélő között, ahogy a fülsüketítő mikrofonsípolások és hangosításhibák emlékétől is azonnal feláll a hátamon a szőr. Élénken él bennem az is, amikor egyszer az igazgatónk beszéde alatt a kihangosítás bemondta az unalmast, és úgy két percen át semmit sem hallottunk a beszédéből, de ő csak mondta tovább. A végén egyöntetűen megszavaztuk, hogy az a két perc volt a tanévnyitó legélvezetesebb része.
Diákok műsora a mosonmagyaróvári Piarista Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda tanévnyitóján (Képünk illusztráció – Fotó: MTI/Krizsán Csaba)
Szintén előttem van, ahogy a többi gyerekkel a tűző napon állunk, és idővel sorra dőlnek ki az osztálytársaim az ájulástól, de a beszédek csak mennek tovább odafenn, azoknál semmi nem lehet fontosabb. Ahogy előttem van az is, hogy egy esős tanévnyitón mindenkit betereltek az iskola szűk aulájába, hogy ott tartsák meg az ünnepséget, és helyhiány miatt szardínia módjára szorongtunk, és küzdöttünk az elegendő levegő hiányával. Jól emlékszem a sok unott mocorgásra, arra, hogy időnként beszóltunk valamit vagy épp elnevettük magunkat valami bődületes hülyeségen, amire az osztályfőnöknőnk olyan szemekkel nézett hátra ránk, hogy azt gondoltuk, mindjárt letépi a fejünket. Máig emlékszem a virágcsokrokra, és a zavart, nem túl lelkes tapsokra is a beszédek és produkciók végén. Ahogy arra is, hogyha tudtuk, hogy valamilyen neves városi, tankerületi vagy éppen országos potentát is az iskolába látogat aznap, akkor még hosszabb, még unalmasabb beszédekre számíthattunk.

„Növeljük tovább együtt iskolánk jó hírét!”

Egy tanévnyitó beszédben a megszólítás nem túl fontos rész, mégis jelez valamit. Ha a beszélő legelőször a diákokhoz fordul, és hozzájuk szól, azzal azt jelzi, hogy ők számára a legfontosabbak. Ha a vendégül érkező városi/tankerületi/megyei/országos potentátokat köszönti először, akkor pedig tudhatjuk, hogy elsősorban nekik akar megfelelni. Az évnyitó ünnepség beszédei nagyrészt panelekből állnak, amiket egymás mögé pakolva bárki írhat magának saját évnyitó beszédet, ha ezzel ütné el a szabad perceit/óráit. A cikkbéli idézetek mind valódi iskolai tanévnyitó beszédekből származnak.
Nyárbúcsúztatás
A beszéd elején nem árt rögtön letudni egy kötelező nyárbúcsúztató közhelyet, hogy a diákok értsék: vége a jónak, és most jön valami rossz.
„A nyár elmúlt, egy újabb tanév veszi kezdetét. Hosszabbak már az árnyékok, és a természet elevensége csillapodik”.
„Remélem, hogy mindenki kipihente magát a nyári szünetben, és feltöltődve kezdi meg az új évet”.
Filozofikus gondolatok értékekről és hagyományokról
Egy valamirevaló évnyitó beszédben lehetőleg helyet kell kapnia egy olyan gondolatnak, ami az iskolák tartalmasságát állítja szembe a mai világ tartalmatlanságával és érték nélküliségével, felhívva a figyelmet az értékek és a hagyományok tiszteletére.
„A mai ember nem tud örülni. Nem tud olyan hétköznapiaktól eltérő módon mást csinálni az ünnepnapokon, nem tudja méltón megünnepelni az ünnepeit. Ez is feladata az iskolának”.
„Globalizált világot élünk, ahol az értékek polaritása felcserélődött, és a mérték nélküli lett az érték”.

Burkolt fenyegetések
A nyár búcsúztatásánál már csak az jobb, amikor elkezdik ecsetelni, hogy mit kell maguk mögött hagyniuk, és mi vár majd rájuk a következő évben/években. A tanévnyitók beszédmondói tökélyre fejlesztették azt, mit kell mondaniuk a diákoknak ahhoz, hogy hosszú időre elvegyék a kedvüket az iskolától.
„A játék helyét ezentúl felcseréli a könyv, a füzet, a betű és a számok. A játszás helyett pedig ott lesz az olvasás, az írás, a számolás”.



„Bizony nagyon nehéz egy fénnyel teli, önfeledt nyár után a gondolatainkat immár befelé irányítani, a rend, fegyelem, a tanulás birodalmába”.

Első osztályos diákok és tanítónőjük az osztálytermük előtt (Képünk illusztráció – Fotó: MTI/Krizsán Csaba)
Frappáns hasonlatok
A diákok életét és a tanulást művészi hasonlatokba helyezni, majd ezzel a saját vélt szellemességünket a nagyvilág elé tárni szintén fontos, már-már elengedhetetlen része az iskolai beszédeknek.
„A gyerekek és a tudás úgy viszonyulnak egymáshoz, mint egy megművelésre váró föld. Csakhogy azt sokszor nem mondják el, hogy gyomlálni is kell. Nálam pedig kapa van. Az a dolgom, ha bogáncs kerül a kis veteményünkbe, akkor azokat húzgáljam ki. Csakhogy én nem a kapa, inkább a napsugár szeretnék lenni. Szeretném úgy előkészíteni a talajt, hogy minél kevesebb szükség legyen gyomlálásra”.

Elmélázgatás a jövőn
Vajon milyen lesz az iskola évek, évtizedek múlva? Mennyit őriz meg a jelenlegi értékeiből? Olyan gondolatmenet ez, amire egy fél beszédet is könnyen fel lehet építeni. Fel is szoktak.
„Amikor majd a ti gyerekeitek fognak itt állni, vajon olyan lesz-e még az iskola, mint most? Majd ül a gyerek a számítógép előtt, és bámulja a képernyőt?”

Az eredmények felsorolása
Ez akkor válik különösen hangsúlyos ponttá, ha a közeljövőben új igazgatót választanak, vagy ha a vendégek között több politikai potentát is jelenlétével növeli az esemény fényét. Ilyenkor elengedhetetlenné válik az iskolának kedvező statisztikák felsorolása, legyen az a jó érettségi átlag, a felsőoktatásba felvettek magas száma vagy a tanulmányi versenyeken elért eredmények felolvasása. Persze mindenki tudja, hogy a statisztikafelolvasás és önmagad vállon veregetése azért kicsit büdös, de meg kell védeni a mundér becsületét az uraságok előtt. Ide tartozik a köszönetnyilvánítás is, ha történt bármiféle fejlesztés az elmúlt időszakban, legyen szó akár a mosdók kifestéséről, vagy az udvar lebetonozásáról. Az ilyen információk minden diákot lázba szoktak hozni, ennek köszönhető az a sok őszinte mosoly a beszédek közben.
„Kérem, becsüljétek és óvjátok meg ezt a 44 millió forintos beruházást!”

A közösség fontosságát is kötelező kihangsúlyozni, és azt is minden évben el kell mondani, hogy az iskolában micsoda barátságok születnek, amik természetesen egy életen át elkísérnek majd minket. A fentiekből már össze is áll egy valamirevaló, totálisan semmitmondó tanévnyitó beszéd, amit jobb lenne tényleg nem elmondani. Mindent hallottunk már többször is, és az életünk cseppet sem lett gazdagabb tőle. Jelen állás szerint előbb vezetik be az eurót Magyarországon, mintsem, hogy véget érjen a tanévnyitó beszédek hagyománya, de reménykedni azért lehet, ugye?