Töpszli kutymorgó élt 15 évet.

 

 Befogadott kutyus volt Töpszli. Még Kaposváron párhónapos korában találta a Dávid fiam az utcán egy hideg novemberi napon, valaki hajnalban kirakta az utcára. ... Mi befogadtuk. Azóta élt velünk. Költözött velem ide Gyomaendrődre is, tíz évet élt itt velünk. 15 évet élt. Itt nagyon jó helye volt, boldog élete. Már beteg volt, nem hallott, menni alig tudott, magaalá vizelt. Bármennyire fáj a döntés, meg kellett hoznom.  Mától az örök vadászmezőkön vadászik a cicákra, békákra, és üldözi a beccéket. ... ez volt a mániája mióta ideköltöztünk. Az utóbbi egy évben már semmire nem vadászott. Kijött velünk és körbe bandukolta az udvart néha, aztán aludt a kuckójában. Megette a kajáját...étvágya még a régi volt, reggeltől estig egyvégtében evett volna. Ma még kapott fincsit az én ebédemből ahogy 15 éven át mindig... aztán elbúcsúztunk....  Most ott abban az udvarban nyugszik ahol tíz éven át élt, vadászott, amit olyan sokszor körberohant idegen cicákra, békákra, utcán terelt beccékre vadászva.