Semmi több és nem kevesebb mint egy "Idegen" gondolatai, érzései aki Idegen mert "Ez a világ nem az amire vágyott, nem az ahová indult". Időnként Csak Ülök és mesélek. ( Évgyűrűk )" Történetek az életemből, néha szomorú, néha vidám, néha tanulságos, néha csak egy történet. Ezek a történetek egy ember élete évgyűrűi, út amit bejárt. Ne csak a lombot lásd hanem a gyökereit is...Ne csak a mostot, hanem a megtett utat is lásd. Nézz be néha. Köszönöm!
2014/09/16
Taníts meg szeretni újra!
Taníts meg szeretni újra! ...Igen! Újra. Mert elfeledtem. Az utóbbi
éveim az átélt csalódások az életem zűrjei a sok szakadék az újra és
újra térdre rogyások és újra fölállások elfeledtették velem. Tudtam
szeretni. Valaha. Tán túlzottan is. Sosem tudtam "okosan" szeretni. Csak
úgy...Szerettem. Nagyon. Adtam ami voltam amit tudtam. Magamat. Aztán
múltak az évek, jöttek a pofonok a völgyek a csalódások. Elfeledtem
szeretni. ...Vagy talán..., nem is elfeledtem?... Egyszerűen csak félek
szeretni? Félek mert... Túl fájó. ...Mert ...tán újra csalódás lesz?
Félek önmagamtól az érzésektől? .. Félek hogy újra "túl szeretek"? ...
Nem tudom azt adni mit szeretnék? .. Mit magamtól megszoktam? Feledtem?
...vagy... Félek? ... Magam sem tudom. Talán...mindkettő. Félek. Ez
tény. Talán el is feledtem már hogyan kell szeretni. ...okosan
szeretni?... Van olyan? Nem tudom. A félelmemet talán legyőzöm...Talán.
Deeee... újra megtanulni? ..esetleg máshogy mint szerettem valaha? ...
Talán. Nem tudom.... Talán már túlzottan bele is fásultam önmagamba a
magányba... Tényleg nem tudom. Félek...és nem tudom.... Tudok e még? ...
kell e még.........? Kellek e? Jó leszek e így? .... Volt idő mikor nem
voltam így jó. Volt ki megismert "valamilyennek", aztán át akart szabni
a saját képére igazítani. Nem voltam jó úgy. Volt ki többet, mást várt
mit adni tudtam. Volt kinek sok voltam. Volt ki csak úgy játszott velem
kicsit. Volt idő mikor vadul kerestem mindenhol a szerelmet a társat.
Aztán már nem kerestem. Csak úgy csapongtam, elmentem egy darabig, aztán
visszaléptem...megijedtem... Aztán már nem kerestem. A félelem erősebb
volt... Félek az érzéstől, félek önmagamtól, félek csak úgy... Pedig
hát... Akarom! "Akarom Őt aki a sorsom!". ... Emberi hangot hallani
magam körül, Emberi hangon szólni valakihez. Beszélni beszélni
beszélni... Ki mindent magamból...vagy csak hallgatni...esetleg
nevetni...akár az ágyban elalvás előtt...Nevetve elaludni. Álomba
nevetni magunkat....
"Taníts meg szeretni újra!" ............
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése