2014/04/07

Ateista vagyok.

Hiszem az életet a szabad emberi lelket! Hiszem hogy minden Ember szabadnak született. Hiszem hogy egyik Ember sem szolgája a másiknak és senkinek, semminek sem, Hiszem hogy nincs felsőbb és alsóbbrendű ember! Ember van, szabad és egyetemes! Azt hogy ki milyen Ember, pusztán a tettei, cselekedetei az élete határozza meg. Ember az aki elfogadja és tetteivel életével bizonyítja is hogy a Föld a mi hazánk és minden Embernek, vallástól, bőrszíntől, Anyanyelvtől, származástól, születési helytől függetlenül azonos és teljes joga van a földi léthez a földi élethez a szabadsághoz. Minden Embernek joga hogy szabadon válassza meg a hitét a politikai hovatartozását mindaddig amíg ezzel nem árt a többieknek, nem törekszik mások erőszakos meggyőzésére, kiirtására, elfogadja a többiek hitét vallását és azonos jogát. Az Embert a földi életet kell tisztelni és nem valami megfoghatatlant, láthatatlant, nem a rangot a származást a születésből fakadó erőszakos előjogokat. A Vezető nem ura a többieknek, hanem összefogója, vezetője, szervezője a közös akarat megtestesítője. ( első az egyenlők között! )

Ateista vagyok. Ez a szó nem hitetlenséget jelent, hanem az egyetemes emberi értékek elfogadását és nem egy hithez, valláshoz, egyházhoz kötődést. 

2014/04/04

Blogol.hu - Költözés - Új Blog.

Semmi különös. A Blogol.hu megszűnik és ezért itt nyitottam az ott lévő azonos című blogot. A többi majd alakul.

2014/03/26

Csak pár mondat.

Volt már pár blogom máshol. Töröltem őket. Oka volt több is. ...Felejteni. Ennyi. Újra kezdeni?...Talán. Felejteni nem tudok. Én sajnos...vagy nem is sajnos?...nem tudok. Az nekem nem megy. Talán jobb is ez így. Az emlékek megmaradnak. ...legalább azok. Volt pár ezalatt a pár évnyi blogos időszak alatt. Ilyen is, olyan is... Szép is rossz is, fájó is. Mindre jó emlékezni néha. Tanultam belőlük?...Talán...Biztosan. Néha ha eszembe jutnak...fáj. Néha csak mosolygok magamon... Néha hülyézem magam... "hogyan tudtam akkor olyan hülye lenni"? ........ Emlékek amiktől szabadulni akartam... Töröltem blogokat. Az emlékek mégis maradtak. Aztán leesett... Hiszen én nem tudok feledni...sosem. Nem is tudtam...sosem. Ez van. Nem baj. Hiszen...az emlékeink vagyunk mi magunk... a múltunkból épülünk, épültünk ilyenné. Az emlékekből... Legalább azok vannak. Most van három blogom és ritkán írok ...ma már ritkán. .......
-Azért örülök hogy van egy évek óta rendszeres "olvasóm"...inkább "érdeklődő"...mert olvasni való itt már nemigen van.
Akkor most szeretettel üdvözöllek régi "olvasóm!Még a régi helyen kezdted. Mindig csak úgy szótlanul. Kértelek hogy jelentkezz, aztán csunyán is kértelek, szépen is. Végül belenyugodtam... Te csendben vagy. Miért?... Te tudod...majd talán egyszer elárulod. hááát...Üdvözöllek! ...csendes "olvasóm".
Visitoraramis.sigmasoft.ro IP Address81.181.202.54
Date07 Mar, Fri, 09:51:05 Net SpeedCable/DSL
OrganizationSigma Soft Srl BrowserChrome 33
ContinentEurope Operating SystemWindows 7
CountryRomania   Screen Resolution1280x1024
State / RegionHarghita Screen Color24 Bit (16.7M)
CityOdorheiu Secuiesc JavascriptEnabled

2014/02/03

Hull, egyre hull az őszi zápor.


Harmatos föld, szürke égbolt! Jöjj, segíts nekem!

Megfürödtem csillagporban,
virágszirmot szélbe szórtam,
boldog voltam, mint sohasem,
mert ő várt rám oly szelíden,
igy volt...

Végigéltem minden percet,
álmodoztam, mint egy gyermek,
mégis elhagyott,
mint fát a lomb, így volt...

Hull, egyre hull az őszi zápor,
mégis megyek csendesen.
Elképzelem kedves arcát,
s kérdem, miért nincs velem?

Gondolatban - mint a lepkét - tűnő árnyát kergetem.

Minden érzést néki adtam,
s amit kapam elfogadtam,
végül elhagyott,
mint fát a lomb, így volt...

Hull, egyre hull az őszi zápor,
mégis megyek csendesen.
Elképzelem kedves arcát,
s kérdem, miért nincs velem?

Hull, egyre hull az őszi zápor - őszi zápor
mégis megyek csendesen. - elmegyek csendesen
Elképzelem kedves arcát - kedves arcát
s kérdem, miért nincs velem? - miért, miért, miért nincs velem?

Hull, egyre hull az őszi zápor, - úgy hull az őszi zápor
mégis megyek csendese - elmegyek, elmegyek
Elképzelem kedves arcát, - óóó
S kérdem, miért nincs velem?

Harmatos föld, szürke égbolt! Jöjj, segíts felednem!

2014/01/02

Új év és fogadalmak összegzések... vagy nem.

Igaz...már eléggé késő van. hamarost elmúlik az új év első napja.  Engem pedig most szállt meg az ihlet. :) Állítólag ilyenkor új év közeledtével tájékán szokás holmi újévi fogadalmakat naaagy esküvéssel megereszteni. Na én ilyent nem tettem eddig sem és most sem fogok. Pár dolgot tudok és megbeszéltem magammal sziggorúúújjan.. De semmi újévi bizbasz ígéret meg esküvés... Tudom... Kire mire fogok szavazni! Ezt már tutkóra. ...hacsaaaak...valami egetrengető akármi nem történik. Tudom...mert megígértem magamnak... Nem fogok megváltozni! Maradok ilyen olyan amilyen voltam. Magamért nem kell...mások kedvéért pedig nem igazán mutat hajlandóságot változásra az egom. Alkalmazkodni?..aaazt igen ha van miért kiért kivel kölcsönösen. "Egymáshoz változunk"...mint éneklik egyik kedvenc dalomban. Aztán valamit naaagyon megígértem magamnak...bár nem igazán szoktam ígérgetni sem... de ezt igen... aaaz viszont titoooook. :D ;)
Na... Nincs újévi fogadkozás. Maradok mint voltam, nem szokom le és rá semmi-ről/re! A többi majd alakul. Jaa...egy valamiről mint említettem volt fentebb...de az titokos. :)
Összegezni is szokták az ó évet... ... Mint már teljesen megszokottá vált számomra... Ez az év sem volt az enyém. Kihevertem egy enyhe műtétet... Volt benne szép és jó és boldogság és reménykedés... Volt csalódás fájdalom...kihevertem...aszem...vagy nem?... Volt pofára esés, veszítettem el "barátokat" , szereztem újakat... Vissza fogtam magam a politizálás-tól / ban. Lettem rosszul és veszítettem el eszméletem aztán jártam vizsgálatokra. Kiderült... van agyam szívem ép mindenem... Orvosilag... Szerintem nem.. az agyam. :) De az más kérdés. Nem találták okát a rosszul léteimnek. Majd elmúlik... Fogtam padlót és felálltam mentem tovább. Tán nem olyan lendülettel de mentem. Küzdöttem önmagammal..értékeltem le magam és tettem helyre. Mentem csődbe...még benne vagyok... Ingadoztam elfáradtam belefáradtam belefásultam adtam fel és kezdtem újra... Sírtam és nevettem... Mindig amire épp okom volt. ..és nem mert másoknak úgy tetszik vagy nem tetszik. Bántottam meg másokat és bántottak meg engem... Békült-em/tünk meg/ki. Optimista nem vagyok és nem leszek... vannak álmaim...igyekszem realistán érzékelni a világot. Ha elegem volt... mint mindig máskor ilyenkor... mentem az álmaimhoz megnyugodni. ..Bááár...az álmaim...már rég nem olyanok mint voltak.. csak kicsi álmocskák már.. de még azé vannak...néha..jobb napjaimon.  Szerettem és szerettek...aszem... Viselkedtem hülyén, bunkón... Viselkedtem okosan...többnyire. :) Kértem bocsánatot... mert a közhihedelemmel és szóbeszéddel ellentétben..Tudok azt is ha kell. :) Csalódtak bennem is.. aszem.
Továbbra is maradok kedves okos jóságos szerelmes idealista szentimentális örök kamasz szédült lökött... vagyok leszek mint voltam. Én Én vagyok...voltam...leszek. Egyedi és megismételhetetlen és másolhatatlan..mint úgy többnyire mindenki más. EMBER. ...ha minden igaz. :)  Namaste! :)
Ui. -Ha még jut bele okos fejembe valami akkor pótolom.

Ami kimaradt, -Továbbra sem leszek hatszázadik biodíszlet tehetségtelen törtető senkik mögött! Esetleg Valakik Mellett Valaki!

2013/12/03

A Szív.

"A Szív ott feküdt magányosan az utcán, a jéghideg, eső áztatta, csillogó macskaköveken. Fázott és remegett, nyirkos volt az egész teste. Jégkristályként megfagyott könnycseppek borították be... hanyagul... és ridegen. Elhagyták?... vagy elveszítették?... senki sem tudta. Kamráin régi sebek, repedések, szorítások nyomai látszottak. Széttépett ereiből cseppekben bugyogott a borostyán vörös vér... s lassan hatalmas tócsát képezett a járda közepén. Pedig hűséges és dolgos... féltő és gondoskodó... egyszerűen szerető szív. - mondták az emberek akik felismerték. A többi járókelő pedig csak sajnálta... milyen kár!... egy élettől duzzadó Szív, s mégis utcára került. Talán azért maradt egyedül, mert nem kellett senkinek, s gazdája sem bírta tovább cipelni. Bizonyára nyomta... szúrta... és időnként sajogva feszítette szét mellkasát. Ezért megvált tőle, s kidobta... mint egy kóborkutyát. Elhatározta, hogy ezentúl ésszel él... és nem szívből. Hogy végleg hagyta-e el?... azt senki sem tudja, talán még ő sem. Most ott fekszik árván és elhagyottan... még gyengéden dobog ugyan, de már nem küzd, s egyre fárad. Azt mondják, hogy még így is gyönyörű. Hatalmas, élettől duzzadó, és lávavörösen csillog az éjszaka koromfekete sötétjében... de félő, hogy lassan kihűl majd, mint a vulkán hamutengere... s osztrigaszürke rideg kővé válik. Ha arra sétálnál, kérlek nézz a lábad elé!... s vigyázva lépj!... nehogy rátaposs! Inkább emeld fel!... féltőn... óvón... és szeretettel!... ha mégsem tennéd, akkor csak kerüld ki óvatosan!... hátha túléli."

2013/11/26

Néha én is bölcselkedem......

Egy bölcselet tőlem mára és mindenkorra ( magamnak is ) "Egy rossz...nak vélt gondolt...mondat szó miatt ellehet dobni száz jót. ... de vajon érdemes e?" ... Mindenkinek vannak jó és rossz napjai. Lehetnek hetek is akár. Van hogy ember elvonul hetekre.. Csendet akar, nyugalmat... Békességre csendre vágyik.. Kell a zilált léleknek néha... Megnyugvás...lehiggadás rendezgetés... Van így. Bárkivel megeshet. Nekem is volt lesz ilyenem. Ezek az időszakok NEM ellenetek szól Barátok... NEM!.. értetek is...Épp azért mert a káoszos rendezetlen lelkemmel nem akarlak bántani...megbántani...terhelni. Ha neked lesz ilyened...elvonulós rendezős bezárkózós időd...Én megértelek. Ha érted...örülök...ha nem érted...sajnálom. Mondunk néha szavakat mondatokat amiket esetleg rosznak bántónak vélhet gondolhat más... Biztos hogy úgy kell?..Biztos hogy rossznak bántónak gondolta?... Voltak Lesznek rosz perceink napjaink heteink.... Nekem is...Neked is.... Érted is. Érted is? Namaste!