Egy facebook-on történt beszélgetés kapcsán.
A mái napig nem állom a matekot. Nincs az a jó tanító aki megbírná szerettetni velem.
Mivel kölök korom óta rühellem a matekot, így má eleve az igen komoly nehézségbe ütközne, egyáltalán neki ültessen valaki megszeretni.
Egy tünemény tanárnő volt a matek tanárom és egyben osztályfőnököm is, de a matekot ritka pocsékul tanította. Mindehhez hozzájött az én matek úúúútálatom is, így sikerrel leküzdöttem a matek utáni minden vágyamat. :D A kémia tanárunk pedig egy rettenetesen agyon vakolt banya volt, ráadásul olyan "kiskedvences" tanerő, így má eleve nem is akaródzott az a kémia. Megjegyzem... a mindenféle számokkal is valami ritka ellenszenvben vagyunk egymással. Történelmet szerettem ( és nem csak azé mert egy szuper jó fej ifjú tanárunk volt ) de az évszámokkal a történelmi...nem csak a történelmi...nevekkel igen bajságba voltam vagyok. Na ezt kedvesen elnézte nekem tanárbácsink.
Rajz... Na hát azt imádtam má egész kicsi koromtól. Számomra a legszebb karácsonyi ajándék a színes készlet a rajz lap a cerka volt, amit szabadon összerajzolhattam. Aztán áldott tündér Choma Györgyné tanárnénim... Egy csoda tündér volt ő... Ő tanította a rajzot 5.-ben. Sajnos aztán elment tőlünk, elüldözték. Szerettük egymást kölcsönösen. Nála azt rajzoltam amit akartam. Nálam ő a TANÍTÓ az etalon azóta is.
Fizika... egy olyan átlagos középkorú tanárbácsi volt. Nem különösen nagy durranás, mégis szerettem a fizikát...aaa számok kivételével ugyi. :D
Biológia (Élővilág ) Na egy rettenet banya vót a szentem. Feszt az ő kicsin csodafiával vót elfoglalva, meg olyan "meséket" adott elő hogy falnak mentünk tőle. :D Úgy elvoltam vele, volt ami része érdekelt és szerettem, volt amit nem.
Orosz? ...hát izé na... Egy hűde csini ifjú tanárnéni volt és piszokul megértett minket, így nem is erőltette.
Vót még valami?
Tesi? Dettó mint matek. :D Rühelltem hogy olyan semmire jó semmihaszna nyakatekert bizbaszokat csináljak. Mozogtam én ölöget falusi kölök lévén hasznosat értelmeset. :D
Magyar nyelv és Irodalom? Na az egy érdekes téma. :D Szoldaticsné Ilona tanárnéni. Egy kissé depis igazi irodalmár volt. Engem valamiért szeretett, hogy miért?...mái napig nem tudom. Nyelvtant szerettem, pontosabban nem volt vele bajom. Irodalomban rühelltem a vers elemzést a olvasó napló kötelező olvasmányos bizbaszt. Egyébként tán mióta beszélni tudok, olvasni is. Dédpapám tanított olvasni. Mire elsőbe mentem, már folyékonyan olvastam és addigra egy rakás mesekönyvet ki is olvastam. Na...Szóval nem értettem miért köll nekem elemezgetni verseket. Mi rossebbül tuggyam én mit érzett gondolt az a firkász költő mikor írta azt a verset? Mééé köll nekem leírni rövidítve azt a qrva regényt? Na ezeken jókat el agyalogtunk Szoldaticsnéval. Állítólag eccer le qrváztam őt. Ezt kedélyesen mesélte el Anyámnak és lelkére kötötte, ne má elnáspángoljon ezé otthon. Szóval különleges viszonyunk volt nekem meg Szoldaticsnénak és nekem meg irodalomnak.
Jaaa... nem voltam hajlandó verseket megtanulni, kettőt kivéve. :D Egyik a "Első tanítóm emlékére" , ezt egy gimis srác írta és én megtanultam pedagógus napra. Alsós Tanítóbácsink és Tanítónéninknek szavaltam el. Büszkén mondhatom...rítt az egész közönség még a "kőszívű" Magdics tanítóbácsi is, olyan szépen szavaltam.
Na ez volt a baja a felsős Szoldaticsnénak is. :D Mindig mondta... "Miért nem tanulod meg? Olyan szépen hangsúlyosan tudod felolvasni." Szojval szépen hangsúlyosan olvasok verset, de hogy bemagoljam, olyan nincs. :)
Télleg! Ez az "Első tanítóm emlékére" című vers akkor a Nők Lapja nevű sajtótermékben jelent meg. Nagyon szép vers, de sajnos sehol nem lelem. :(Mégsajnosabb hogy már elfeledtem, csak pár töredék van belőle fejemben. :( "Első tanítóm emlékét idézem. Ő tanított írni, vénülő kezekkel vezette remegő kezemet. .... "
katonai oskolában? ...A szakmai tantárgyakat ( Páncélos lőkiképzés, Harcászat, Technika, Szabályzatismeret, Alaki, Általános parancsnoki ismeret, Vegyi védelem, Híradás, Titokvédelem ) megtanultam, mert hát végülis a szakhoz tartozott, abból attól lettem harckocsizó és katona. Na a politika és pedagógia tantárgyakat viszont szerettem. Igen jó tanárunk volt, egy igazi Tanár. Engedett vitatkozni, gondolkodni. Azt mondta... "Tanulják meg a kötelezőt, mert a vizsgán azt kérik, de itt gondolkodjanak, mondják el a saját véleményüket." ....és engem nem kellett biztatnia. Jókat beszélgettünk vele. Na ez később igazán hasznomra vált.
Na és szerettem tanítani. Aszondták... Tudtam is, volt hozzá tehetségem és jól csináltam. :)
Ennyi röviden az én tanulási meg oskolai történetem. :)
