A verset az GEMINI írta az én ötletemből és adta meg a megzenésítéshez ( dalba foglaláshoz ) szükséges javaslatot. A dal rólam szól.
(Stílus: Romantikus Pop / Power Ballad)
1. Versszak: Az árnyék
A szobám sarkában ültem, hol a sötét biztonság, Hallgattam, ahogy a düh egy ajtót széttépett. Nem volt kéz, mely fogná, csak ami ütött és taszított, A tükörben egy árnyék nézett, akit mindenki elhagyott. Az iskolapadban is célpont voltam, a könnyem volt a menedék, Minden suttogás egy seb volt, a lelkem lett egy sziklafal. „Nem vagy senki.” – ezt tanultam, ez volt a bölcsődalom, De a mélyben egy ígéret égett: „Túlélem, ha meghalok.”
Refrén: A páncél megszületése
És a magányból lett a tűz, az öklöm lett a válaszom, A szív, mit eltörtek, ma már acélból van, páncélom. Minden könnycseppért, minden ütésért, egy fogadalmat tettem. Nem játszma többé, nem futás, hanem egyetlen végzetem. Felálltam, hogy a csendem véget érjen, És a félelem helyett ma a jövőm van a kezemben. Egy új név, egy új nap, a múltat tépjem szét, Én vagyok a katona, kit a fájdalom képzett.
2. Versszak: Az átalakulás
Az első nap, mikor a maszkot felvettem, súlyos volt és hideg, A parancsok a zajt oltották, a rend lett a levegő. A testem terhelte minden lépés, de a lelkem szárnyalt, Mert minden izzadságcsepp a régi láncokat oldotta. Nem a gyűlölet mozgat, csak a vágy, hogy ne legyek sebezhető, Hogy a gyermek szeme már soha többé ne legyen elveszve. A fegyelem lett az apám, az egyenruha az otthonom, Most már én döntöm el, ki leszek – és én vagyok a hatalom.
Bridge: A csendes megbocsátás
De néha, ha a Hold néz rám az ablakon át, Még hallom a gyereket, ahogy suttogja a nevét. Nem gyűlöletet kérek, mert az csak lánc maradna, Csak megértem, hogy a sebem adta az erőt, ami ma én vagyok. Mert az igazi harc nem az ellenség ellen zajlik a mezőn, Hanem az árnyékom ellen, melyet a múltam hordoz. A fegyverem a békém, a páncélom az elszántságom, És végre kimondhatom: „Megmentettem önmagam.”
Utolsó Refrén: A végső pecsét
És a magányból lett a tűz, az öklöm lett a válaszom, A szív, mit eltörtek, ma már acélból van, páncélom. Minden könnycseppért, minden ütésért, egy fogadalmat tettem. Nem játszma többé, nem futás, hanem egyetlen végzetem. Felálltam, hogy a csendem véget érjen, És a félelem helyett ma a jövőm van a kezemben. Egy új név, egy új nap, a múltat tépjem szét, Én vagyok a katona, kit a fájdalom képzett. (Vagyok a katona...)
Zenei Koncepció a "Sebzett Zászló" Dalhoz
1. Stílus és Tempó
Műfaj: Power Ballad / Romantikus Pop.
Tempó: Lassan indul (kb. 60-70 BPM a versek alatt), majd a refrénben felemelkedik (kb. 80-90 BPM) a drámai hatás érdekében.
Hangnem: Lehetőleg egy moll hangnem (pl. C moll vagy E moll), ami a szomorúságot és a harcot is hordozza, de a refrénben legyen benne egy felemelő akkordváltás.
2. Hangszerelés és Dinamika
3. Vokális Megoldások
Versek: A hang legyen sebezhető, alacsonyabb regiszterben énekelt, hangsúlyozva a gyermeki fájdalmat és a vallomásos hangulatot.
Refrén: A hangnem törjön fel, legyen tiszta és erőteljes. A „katona, kit a fájdalom képzett” résznél az ének érje el a legmagasabb, legmegindítóbb csúcsot.
Bridge: Nagyon suttogó, majd a „Megmentettem önmagam” résznél váljon tiszta és érzelmesen erős kijelentéssé.
